101 éves lenne november 11-én Csapó Endre
Lapunk szeretett főszerkesztőjének hiányát fájdalmasan érzik volt munkatársai és olvasói egyaránt.
Miközben Ausztráliában állandó emlékkiállítás őrzi emlékét és nagy léptekkel halad a róla készült videófelvételek feldolgozása, melyek az ARANY VIDEÓTÁRBAN kapnak helyet, Magyarországon dokumentumfilm készül róla „Egy a nemzet” címmel, a Panoráma Világklub rendezésében.
A Csapó Endre ausztráliai magyar íróról, a nemzeti publicisztika kimagasló alakjáról készülő film célját, üzenetét így fogalmazzák meg:
-
az író szellemi hagyatékának minél szélesebb körű megismertetése, irodalmi értékeinek elismertetése a Kárpát-medencében és a nagyvilágban;
-
ösztönözni Csapó Endre munkásságának méltó megbecsülését kifejező új értékek létrehozását; Emléktábla szülővárosában, emlékkonferenciák Budapesten, Répcelakon, Sárváron, stb.
-
elősegíteni Csapó Endre tisztelőinek a személyek, közösségek közöttikapcsolatok, együttműködések kialakítását és elmélyítését szerte a nagyvilágban.
**********
EMLÉKEZZÜNK EGYÜTT
1956-ra
*****************
*******************
ARANY VIDEÓTÁR – Ausztráliai és Új-Zélandi magyarok
Többszáz videó kazetta őrzi az ausztráliai és Új-Zélandi magyarok életéből kiragadott mozzanatokat. A sydneyi Magyar Házban felállított Csapó Endre Állandó kiállítás interaktív, számítógépes tartalommal való kiegészítésé során felmerült, hogy ne csak ott helyben, hanem bárhol világon látható legyen. A kazetták feldolgozása közben pedig rengeteg értékes anyagra bukkantunk, amit nem lehetett kihagyni. Igy kibővült a videó sorozat, ami akár a „Csapó Endre és kora ” címet is viselhetné.
A különböző televíziók számára készült felvételek fontos személyiségekről és egyszerű emberekről, eseményekről, ünnepekről és hétköznapokról szólnak. Vendégművészek és helyi kedvencek, templom és iskola, jótékonyság és áldozatvállalás, értékek melyek az új és óhazát is gazdagították. Többségük bekerült a sugárzásba, mások most kerülnek először nyilvánosságra. Sok kis mozaikkocka, mely együtt valóságos ausztráliai magyar történelem. A három évtizedet felölelő gyűjtemény digitalizálása hosszadalmas folyamat. Ezért nem egy rendszerezett, valamiféle fontossági sorrendben, hanem az “előkerülés” sorrendjében mutatjuk be a filmeket, filmrészleteket. Emlékeztetőnek is szánjuk azokra a nagyszerű emberekre, akik már nincsenek közöttünk. Közkinccsé szeretnénk tenni, hozzáférhetővé nemcsak azok számára akik szereplői, tanúi vagy résztvevői voltak, hanem a széles nagyvilágban bárkinek, akit érdekel. A címre kattintva megnyilik a videótár.
ARANY VIDEÓTÁR
Józsa Erika
***************
FIGYELEM, MEGVÁLTOZOTT AZ IDŐPONT!
*********
Az Ausztráliai Magyar Szövetség kezdeményezte gyűjtés több mint 10 ezer dollárt eredményezett, mely már útban van a kárpátaljai magyarok felé.
*******
***
A Fidesz-KDNP nyerte a parlamenti választást
2022. március 3.-i választási eredmények ORIGO.HU
********
*******************************************
ORBÁN VIKTOR ÜZENETE
Határon túli honfitársainknak 2022.03.15
Befizetési határidő meghosszabbítva április 5.-ig.
Balassi Emlékérem Kapantzián Artúrnak
Kapantzián Artúrt Balassi Emlékéremmel tüntették ki a magyar irodalom rangjának ausztráliai emeléséért.
Az emléklapon neve olyan személyiségek mellett szerepel, mint Wass Albert, Makovecz Imre, Csoóri Sándor, Gérecz Attila, Farkas Árpád és mások.
Kapantzián Artúr évekig a Magyar Élet munkatársa volt, sokáig saját irodalmi oldala volt a lapban.
A posztumusz kitüntetést ausztráliai magyar irodalomszervező tevékenysége elismeréseként kapta.
2022. február 26.
Bandi bácsi megmondta….
Szeretett főszerkesztőnk, Csapó Endre búcsúztatásakor többször elhangzott, hogy nem csak átlátta és elemezte a világpolitikát, hanem a szálakat összekötve előre látott, megjövendölt jövőbeni történéseket.
Dr. Pordány Lászlót, 1990/94 közötti nagykövetünket idézve „Csapó Endre munkássága egyedülálló az egyetemes magyar sajtótörténetben és a nemzeti emigrációban. Megállapításai, következtetései, elemzései, olykor figyelmeztető-óvó szavai ma is helytállóak, időszerűek! Akár ezen a héten is megjelenhetne jó néhány cikke, csak a mai dátumot kellene odaírni….”
Hányszor hallottam távozása óta: vajon mit szólna ehhez Bandi bácsi?
A túlvilággal ugyan nem sikerült ZOOM kapcsolatba lépni, Bandi bácsi mégis üzenni tudott nekünk. Csak elő kell venni a cikkeit.
Az alábbi 2014-ben íródott.
J.E.
“Közép-Európában történelmileg Amerika a nyugatbalkáni (jugoszláv) háborúban jelent meg első ízben rendezőhatalmi fegyveres erővel, ami fölveti a kérdést, hogy bevetne-e katonai erőket az ukrajnai függetlenségi törekvések mellett? Elemzők egyértelműen állítják, hogy esélytelen vállalkozás lenne az orosz erőkkel szemben. Fegyveres konfliktus kimenetele az lenne, hogy Oroszország integrálná Ukrajnát a jelenlegi független státusz megszüntetésével. Ezzel a cselekedetével valójában helyreállítana egy korábbi történelmi állapotot, mivel olyan, hogy független Ukrajna, mindössze 25 éve létezik, ugyanakkor az orosz tudatban a szóban forgó terület a birodalom elidegeníthetetlen része. Minden bolygatás a szorosabb kötés állapotát eredményezné.”
Csapó Endre
Ukrajna nagyhatalmi játéktér
Megjelent a Magyar Élet 2014. augusztus 28-i számában
Ukrajna későszülött állam azon a területen, amelyen a nagyhatalmi erőszak nemzetállamok sorát hozta létre a száz évvel ezelőtt elkezdett háború által. Akkor még csak Közép-Európa rendjének felszámolása volt a szövetkezett, majd győztessé vált hatalmak szándéka, de annak logikája mentén, hogy a földrész egyik felének szétverése a másik pusztulását is magával hozza, 1945-ben a rommá bombázott Európa történelemalakító szerepe is porbahullt, talán véglegesen. Az történt, hogy a két nagy háborúban erővel szétrombolták Európa központi területének geopolitikai adottságait érvényesítő hatalmait – Németorszgot és az Osztrák–Magyar Monarchiát, ami a hatalmi erők törvényeinek megfelelően hozta magával a győzelemre segített Orosz Birodalom (akkor Szovjetunió) helybenmaradását a teljes összeomlás idején kialakult határvonalig, ami vasfüggöny néven vált hírhedett történelmi határrá. A két háború valóságos győztese és a legnagyobb zsákmány bezsebelője (gondoljunk Európán kívül az európai hatalmak gyarmataira is) a vasfüggönytől nyugatra terülő fél-Európa védelmezőjeként parádézó Amerika annyira beleélte magát ebbe a szerepbe, hogy a „szovjetorosz veszély” elmúltával is ottmaradt, teljes katonai erővel és gazdasági felügyeleti intézményeivel.
A múlt század kilencedik évtizedére teljesen új geopolitikai helyzet állt elő. Eladdig – minden szovjet állampolgár melldagasztó büszkeségére – a Szovjetunió egy kétpólusú világuralmi időszaknak minden hatalmat és dicsőséget felesben élvező partnere volt – 45 évig. Ennyi idő elég volt arra, hogy a micsurini hibrid „szovjetember” megfeledkezett a világ megváltásának russo–jid messianizmusáról, bolsevik elitje megfertőződött hollywoodi filmek és nyugati utazások baktériumaitól, és attól a korruptív és destruktív szereptől, amire a nyugati pénzhatalmi – mondjuk ki világnézetileg: burzsoá-kapitalista-népnyúzó – világhatalom őket felhasználta. Az előadásnak vége, a vasfüggöny legördült.
(tovább)
*****
