Munkácsy Mihály: Krisztus Trilógia
A Golgota (1884)
(Olaj, vászon, 460 x 712 cm Déri Múzeum, Debrecen)
A kép története
A Munkácsy Trilógia harmadik képe, a ‘Golgota’, alig több mint két év alatt készült el 1884-ben. Karl Sedelmeyer, műgyűjtő, Munkácsy menedzsere, Párizsban, saját palotája dísztermében mutatta be a ‘Golgotát’ a ‘Krisztus Pilátus előtt’ című festménnyel együtt, amit erre az alkalomra visszaszállítottak Skóciából Párizsba.
Még ugyanabban az évben Párizs után Budapesten is kiállították a ‘Golgotát’. Itt egy hét alatt 92 ezer ember nézte meg. Bécsben pedig a két képet közös kiállításon mutatták be. Ezt követően a szigetországban vándorolt a ‘Golgota’, míg a ‘Krisztus Pilátus előtt’ eljutott Berlinbe, Hamburgba, Stockholmba, Christianiába.
1887-88-ban amerikai tulajdonba került. Ezt is John Wanamaker vásárolta meg. Így a két mű a Jenkinstownban lévő, Lindenhurst nevű Wanamaker palotában találkozott újból. Az eltelt száz esztendő alatt a képek csak egyszer hajóztak vissza Európába Wanamaker jóvoltából, aki kölcsönadta azokat az 1889-es párizsi világkiállításra, ahol nagydíjat kaptak.
Érdekes adalék a kép történetéhez, hogy 1907 februárjában a vidéki képtárban tűz ütött ki. A tulajdonos telefonon azt az utasítást adta, hogy először a két Munkácsy képet mentsék. Keretükből kivágva, s a hóra dobva mentették meg az alkalmazottak. Ezután a képek restaurálásra szorultak és csak később, 1911-ben a philadelphiai Wanamaker áruház különtermében állították ki őket. Ott minden böjti és húsvéti szezonban láthatta a nagyközönség is. A Munkácsy képek hatására több dél-amerikai város templomában helyeztek el másolatokat helyi festőktől.
Az üzletember örökösei ezt a művet, több más birtokukban lévő alkotáshoz hasonlóan, a Sotheby’s aukcióján értékesítették. 1988-ban adták el Julian Beck (Bereczki Csaba Gyula) magyar születésű amerikai üzletembernek, aki tíz évre kölcsönadta a Magyar Nemzeti Múzeumnak. A kép 1991-ben érkezett Magyarországra, két éven át restaurálták. (Szentkriályi Miklós, Lente István, Menráth Péter).1993-ban 109 évvel az első kiállitás után húsvétkor láthatták ismét a műalkotást. Mivel az akkori magyar kormány nem vette meg, 2004-ben Pákh Imre műgyűjtőé lett, tőle vásárolta meg amagyar állam 2019-ben. Azóta a Golgota a másik két képpel együtt már véglegesen a Déri Múzeumban látható mint a magyar képzőművészet kiemelkedő alkotása.
A kép elemzése
A Golgota nehezebb feladatot jelentet Munkácsynak, mint az első és a harmadik festmény. Azok cselekménye zárt térben játszódik, ezé a szabadban, a Koponyák hegyén. Ott az adott szűk tériség segített összefogni a kompozíciót, itt a hatalmas természeti kép szinte elnyeli a csoportot, illetve a két csoportot. Az egyik Krisztusé és a siratóké, a másik a szemlélődők és eltávozók csoportja.
Ezen a képen is rengeteg ember kavarog, ki kárörvendően, ki félelemmel telten, ki fájdalmas arccal tekint Krisztusra. Itt, az árnyaltan jellemzett tömegben látjuk a legérdekesebb figurákat: a közönyös zsidó ácsot (a hóhért), a mellét verő, futó zsidó férfit és az ún. arab lovast, azaz a lóháton ülő titokzatos fehér ruhás jelképes alakot, akivel Munkácsy a már feltámadt Megváltóra utal (János Jelenések könyvének egyik részlete szerint).
Az előző képekkel összehasonlítva e kép drámai feszültsége kisebb, a hangulata komorabb, vészterhesebb, hiszen egy befejezett tragédiát ábrázol. Krisztus sorsa beteljesedett. Emberi számításokkal jóvátehetetlenül. Az emberek el is indulnak hazafelé, néhányan még visszanéznek.
Bal oldalt két idősebb férfi a keresztfától távozván komor beszélgetésbe mélyed, egyikük széttárja karját, hevesen gesztikulál. A mű legnagyobb erénye a jellemző, a kifejező kolorit és a tájfestés.
Az ég sötét tónusú megjelenítése vészjóslóan tükrözi a megtörtént, jóvátehetetlen drámát, amelyet mindegyik evangélista megírt, ha szűkszavúan is.
A kép készítésének egyik érdekes és hátborzongató kulisszatitka, hogy Munkácsy a műtermében keresztre feszíttette magát, hogy jobban át tudja élni Krisztus szenvedéseit és azt hűen tudja ábrázolni. (Természetesen szögeket nem veretett a kezébe és a lábába.)
A fájdalom megértése és átélése Munkácsy a keresztfán. De Suse márki felvétele (1883 körül)
Krisztus Trilógia a debreceni Déri Múzeumban